picture

picture

2014. május 12., hétfő

Keserű szökés 4

  Mindeközben Aisa az út kellős közepén feküdt ájultan, Bennett pánikolva rohant hozzá az autóból. A lány vérzett egy kicsit, beütötte a fejét. A férfi karjaiba kapta a testet, betette az autóba és tövig nyomva a gázpedált meg sem álltak a nyaralójáig.
  Éjjel kettőre értek a magas fennsíkon lévő faházhoz. Halványan látszottak a völgyben fekvő városka fényei, friss levegő burkolta az egész környéket. A szél csak lengedezett, baglyok huhogásának hangját hozta a fennsík másik végéből. A holdfényben komoran álltak a fenyők égbetörő magasságukkal, illatuk mindenhol ott volt.
  A házikó meghitt hangulatú mind kívülről, mind belülről. Belül kandalló, benne ropogott a tűz, előtte medvebunda a padlón. A kandallóval szemben egy hatalmas, fekete bőr kanapé, mely hívogatóan várta az oda érkezőket. Ahogyan most Aisát Ben karjaiban. A férfi betakarta szerelmét, levette róla a parókát és a kabátot, majd leült mellé. Kicsit megpaskolta a lány arcát, aki rövidesen magához is tért.
- Hol vagyok? - kérdezte, mire szeme megszokta a gyér fényt.
- Itthon.
  Ben hangja olyan megnyugtató volt, Aisa oda is húzta maga mellé és szájon csókolta. Egyetlen csók sem esett még ilyen jól neki. Ölelése kizárt mindenkit a világukból, csak ők ketten voltak, a faház és a szerelmük.
  Napokig elvoltak így, Ben kivett néhány szabadnapot, kikapcsolta telefonját, hogy senki ne zavarja. Órákig szeretkeztek a kanapén, a medvebundán, a hátsó kert selymes füvén. Finoman cirógatta őket e meleg szellő, madárfütty is társult az idilli képhez.
  Épp egy ilyen vad, kerti kaland után szundítottak, mikor Aisa verejtékben úszva riadt fel sikítva. Bennettet a szívroham kerülgette.
- Kincsem, mi a baj? - gyorsan magához szorította a lányt, aki remegett, nagyokat nyelt, és erőtlenül ölelte a férfit. Meg sem bírt szólalni a rémülettől, értelmetlen hangok hagyták el a száját.
- Nina, meg... meghal... Fabio, pisztoly... bumm
- Semmi baj kincsem, itt nem bánthat téged senki! - vígasztalta Ben a lányt.
- Nem, te nem érted! - Aisa úgy nézett barátjára, mintha maga Fabio lett volna vele szemben. - Nina meghalt, Fabio megölte!
- Honnan veszed? Napok óta itt vagy, nem is találkoztatok.
- Ez az! Hívott volna! El kell mennem érte!
  Azzal maga köré csavart egy selyemtakarót, beszaladt a házba és felöltözött. Szőke feje már ki is nézett a nyitott ablakon, rá egyenesen Bennettre.
- Elviszel?
  Vonakodva bár, de Ben beadta a derekát. Száznyolcvannal hasított a sztrádán, Aisa arcán semmi nem látszott; üveges szemmel ült, nézett előre, kezei remegtek, kapkodta a levegőt. A feszültség vágható volt közöttük.
  Angelsville-be beérve mindenhol rendőrök voltak. Lassan lehetett haladni, autó hátán autó, az az utca, ahol egykor Aisa is lakott, le volt zárva. A szalag mentén emberek álltak; kíváncsiskodók, nők, akik összeölelkeztek, néhol sírtak is. Látták, ahogy nőket hoznak ki az egyik épületből bilincsben, férfiakat vezetnek vastag láncon. Az egykori lakótársak is köztük voltak, de Fabiot sehol nem látta, ahogyan a húgát sem. Próbálta kérdezgetni az ottlévőket, de senkit sem ismert, ezért nem is válaszoltak neki.
- Nina! Nina! - kiáltotta testvére nevét és mikor a házból kihozott emberekre pillantott, mind lehajtott fejjel ballagott tovább.
  A kétségbeesés kezdett teljesen eluralkodni rajta. Benre nem is figyelt, azt hitte jön mögötte, de a férfi  lemaradt valahol a tömegben.
  Átbújt a szalag alatt, rohanni kezdett az emeletes házba. Senki nem akadályozta, pedig voltak elegen.
  Amint beért húga szobájába, az tele volt rendőrökkel, csak egy lilás kezet látott az ágyról lelógva. Állt az ajtóban, földbe gyökerezett lábakkal, szemeiből eleredtek a könnyek. Arca elé kapta kezeit és térdre rogyott. Ben ekkor érte utol. Karjaival átölelte, magához szorította, a helyszínelők nem is vettek róluk tudomást... elsőre.
- Maguk a meggyilkolt lány rokonai? - kérdezte egy öltönyös fazon. Fekete hajú, komoly arccal, olyan negyven körüli, utána jön egy öregebb pasas, ő is fekete, arca ráncosabb, stílusa láthatóan lazább, mint a fiatalabbnak.
- Én nem - felete Bennett -, de a barátnőm a az ikertestvére.
- Be tudnának jönni, hogy elmondják, amit tudnak?
- Persze.
*
  Mindenkit elfogtak, prostikat, férfiakat, de Fabiot nem. Ez megrémítette Aisát, hiába volt ott Ben, vagy akár fél városnyi rendőr.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése