Keserű szökés 5

  Elindultak, hogy beüljenek az autóba, mire egy kés suhant el Aisa mellett és beleállt egy tölgyfa törzsébe. Mindketten megfordultak, ám senkit nem láttak, ráadásul a rendőrök mindebből semmit nem vettek észre. Mindössze annak voltak szemtanúi, amikor a következő pillanatban egy őrjöngő férfi ugrott ki egy ház mögül, mindkét kezében egy-egy vadászkés, melyekkel döfésre kész volt.
  Aisa megijedt? Nem, ez nem elég ahhoz, hogy kifejezzem. Mint egy élő halott, falfehéren állt, egy sikoly jött ki a torkán, ledermedt. Ben odaugrott arccal elé, átkarolta, és a férfi (Fabio... mily meglepő) belevágta mindkét kést a hátába. Ben felordított a fájdalomtól. Aisának kellett megtartania izmos testét, és amint Fabio kihúzta a két kést, már döfte is Ben oldalába, nem sokkal a lány kezei alá.
  Egy durranás hallatszott, Fabio megállt, nem is pislogott, arcáról eltűnt minden kifejezés, majd lehanyatlott.
*
  Mentő jött Bennettért, szirénázva vitte el Aisát is egy rendőr, Springton nyomozó kíséretében. Ő mindent elmesélt Nina halálával kapcsolatban, garantálta Aisa teljes biztonságát.
*
  Pár évvel később szolíd esküvőt tartottak, próbáltak boldogan élni, de Aisa élete végéig emlékezni fog meggyilkolt húgára.

2014. május 16.

Keserű szökés 4

  Mindeközben Aisa az út kellős közepén feküdt ájultan, Bennett pánikolva rohant hozzá az autóból. A lány vérzett egy kicsit, beütötte a fejét. A férfi karjaiba kapta a testet, betette az autóba és tövig nyomva a gázpedált meg sem álltak a nyaralójáig.
  Éjjel kettőre értek a magas fennsíkon lévő faházhoz. Halványan látszottak a völgyben fekvő városka fényei, friss levegő burkolta az egész környéket. A szél csak lengedezett, baglyok huhogásának hangját hozta a fennsík másik végéből. A holdfényben komoran álltak a fenyők égbetörő magasságukkal, illatuk mindenhol ott volt.
  A házikó meghitt hangulatú mind kívülről, mind belülről. Belül kandalló, benne ropogott a tűz, előtte medvebunda a padlón. A kandallóval szemben egy hatalmas, fekete bőr kanapé, mely hívogatóan várta az oda érkezőket. Ahogyan most Aisát Ben karjaiban. A férfi betakarta szerelmét, levette róla a parókát és a kabátot, majd leült mellé. Kicsit megpaskolta a lány arcát, aki rövidesen magához is tért.
- Hol vagyok? - kérdezte, mire szeme megszokta a gyér fényt.
- Itthon.
  Ben hangja olyan megnyugtató volt, Aisa oda is húzta maga mellé és szájon csókolta. Egyetlen csók sem esett még ilyen jól neki. Ölelése kizárt mindenkit a világukból, csak ők ketten voltak, a faház és a szerelmük.
  Napokig elvoltak így, Ben kivett néhány szabadnapot, kikapcsolta telefonját, hogy senki ne zavarja. Órákig szeretkeztek a kanapén, a medvebundán, a hátsó kert selymes füvén. Finoman cirógatta őket e meleg szellő, madárfütty is társult az idilli képhez.
  Épp egy ilyen vad, kerti kaland után szundítottak, mikor Aisa verejtékben úszva riadt fel sikítva. Bennettet a szívroham kerülgette.
- Kincsem, mi a baj? - gyorsan magához szorította a lányt, aki remegett, nagyokat nyelt, és erőtlenül ölelte a férfit. Meg sem bírt szólalni a rémülettől, értelmetlen hangok hagyták el a száját.
- Nina, meg... meghal... Fabio, pisztoly... bumm
- Semmi baj kincsem, itt nem bánthat téged senki! - vígasztalta Ben a lányt.
- Nem, te nem érted! - Aisa úgy nézett barátjára, mintha maga Fabio lett volna vele szemben. - Nina meghalt, Fabio megölte!
- Honnan veszed? Napok óta itt vagy, nem is találkoztatok.
- Ez az! Hívott volna! El kell mennem érte!
  Azzal maga köré csavart egy selyemtakarót, beszaladt a házba és felöltözött. Szőke feje már ki is nézett a nyitott ablakon, rá egyenesen Bennettre.
- Elviszel?
  Vonakodva bár, de Ben beadta a derekát. Száznyolcvannal hasított a sztrádán, Aisa arcán semmi nem látszott; üveges szemmel ült, nézett előre, kezei remegtek, kapkodta a levegőt. A feszültség vágható volt közöttük.
  Angelsville-be beérve mindenhol rendőrök voltak. Lassan lehetett haladni, autó hátán autó, az az utca, ahol egykor Aisa is lakott, le volt zárva. A szalag mentén emberek álltak; kíváncsiskodók, nők, akik összeölelkeztek, néhol sírtak is. Látták, ahogy nőket hoznak ki az egyik épületből bilincsben, férfiakat vezetnek vastag láncon. Az egykori lakótársak is köztük voltak, de Fabiot sehol nem látta, ahogyan a húgát sem. Próbálta kérdezgetni az ottlévőket, de senkit sem ismert, ezért nem is válaszoltak neki.
- Nina! Nina! - kiáltotta testvére nevét és mikor a házból kihozott emberekre pillantott, mind lehajtott fejjel ballagott tovább.
  A kétségbeesés kezdett teljesen eluralkodni rajta. Benre nem is figyelt, azt hitte jön mögötte, de a férfi  lemaradt valahol a tömegben.
  Átbújt a szalag alatt, rohanni kezdett az emeletes házba. Senki nem akadályozta, pedig voltak elegen.
  Amint beért húga szobájába, az tele volt rendőrökkel, csak egy lilás kezet látott az ágyról lelógva. Állt az ajtóban, földbe gyökerezett lábakkal, szemeiből eleredtek a könnyek. Arca elé kapta kezeit és térdre rogyott. Ben ekkor érte utol. Karjaival átölelte, magához szorította, a helyszínelők nem is vettek róluk tudomást... elsőre.
- Maguk a meggyilkolt lány rokonai? - kérdezte egy öltönyös fazon. Fekete hajú, komoly arccal, olyan negyven körüli, utána jön egy öregebb pasas, ő is fekete, arca ráncosabb, stílusa láthatóan lazább, mint a fiatalabbnak.
- Én nem - felete Bennett -, de a barátnőm a az ikertestvére.
- Be tudnának jönni, hogy elmondják, amit tudnak?
- Persze.
*
  Mindenkit elfogtak, prostikat, férfiakat, de Fabiot nem. Ez megrémítette Aisát, hiába volt ott Ben, vagy akár fél városnyi rendőr.

Keserű szökés 3 +18 hetero (hard)

  A következő nap csigalassan telt, a falióra, a karóra, a telefon digitális órája... mind-mind összeesküdött ellene. Nina egész nap vigyorgott, Isten tudja Fabio megint mivel eteti, de nem szól bele, örül, ha a húga boldog.
  Senkinek nem szólt egy szót sem, bár tudja, hogy mások is el akarnak menni.
  Élete egyik legjobb érzése volt, amikor ránézett az órára és az végre este nyolcat mutatott, a műszak kezdetét. Összehajigálta legfontosabb ruháit, dolgait, felvett egy melegítőt, egy szó, vagy levél nélkül elindult az éjszakába.
  Pár autó elsuhant mellette, hűvös levegőt sodorva magukkal, emberek mentek el mellette lefelé hajtott fejjel. Körbenézett, sehol senki, gyorsan magára kapott egy vörös parókát, a világon nincs olyan, aki felismerné, pláne sötétben.
  Könnyű lett volna a dolog, ha közben Fabio emberei nincsenek a közelben; mindenhol ott voltak, levegőt nem lehetett nélkülük venni. Egy-egy lányt látott a piszkos utcákon állni, köztük a jól ismert arcokat is; Mimi három fiúval nevetgélt, Jada éppen beült egy autóba, Nina Fabioval kézenfogva sétált, és egy lány, valószínűleg Irina, kapucniban smárolt egy romos épületnek dőlve egy zakós fickóval. Senki nem vette észre, remélhetőleg nem is ismerik fel, ám a sors nem hajtotta az ő malmára a vizet ebben a pár percben... Nina és Fabio átjöttek a másik utcáról, szemben vele... ahogy el fognak jönni előtte, tuti, hogy felismerik. Aisa kétségbe volt esve, szíve hevesen kalapált, attól félt, hogy a paróka leesik róla... akkor viszont nagyon sokat kap, sokan fogják "karóba húzni".
  Mintha órákig tartott volna, amíg elmentek mellette... Nina szemébe nézett, és látta húgán a megdöbbenést. Majdnem meg is állt, de Fabio magával húzta.
  Nagy levegőt vett, ami megnyugtatta, ám adrenalin szintje újra felszaladt a magasba, amikor át akart menni az egyik gyalogátkelőn, de egy autó nem vette észre. Elvakította a fényszóró, szeme elé akarta kapni a kezeit, de ösztönen rátenyerelt a motorháztetőre, felsikított, hangos fékcsikorgás, és az autó ellökte az úttestre a lányt.
*
  Nina hátra sem nézett, csak csevegni próbált, de nemsok hang jött ki a torkán. Fabio nem is vette észre, jól elvolt a saját kis világában. Aisa nagyon is jól mondta; Nina csak egyszerű kaland; egy boldog lányt egyszerűbb felcsinálni, mint megerőszakolni, ebben az egész banda férfi testülete egyet értett. Fabiot nem érdekelte, mekkora sebeket hagy maga után, született macsó, az a légyeg, hogy ő boldog legyen. Sosem volt szerelmes, azt sem tudja, eszik, vagy isszák, de nem is érdekli. Van pénze, annyit költhet aktuális barátnőire, amennyit akar, úgyis megtérül az ára...
  Kegyetlen, szívtelen, mint egy darab szikla. De erős, és ha kell, oroszlánként védi a falkáját. A nők nagy többsége pont ezért szeret bele, nem mellesleg tökéletes hímpéldány.
  Felvitte Ninát a szobájába, lassan levetkőztette, de elvárta tőle, hogy ő kényeztesse. Lusta ezen a téren is. Néha úgy löki, hogy kiszakad a gumi, nem is lényeg, ha a partner teherbe esik... Nem nyalta, nem szeretgette, csupaszon feküdt és nyögött Nina alatt... A lány lovagolt, közben is egyfolytában beszélt.
- Fabio én... én totál beléd zúgtam... nem is tudom mi lett velem... de te úgy meg tudsz dugni... aaaah aaaah...
  Fabio arcon csapta. Farka lüktetett, kis híjján elrobbant, de ezt a "beléd zúgtam" vallomást nem tudta elviselni. Siralmas, mennyien mondanak ilyeneket szex közben...
  Nina arca égett, de az jobban fájt neki, amikor Fabio hirtelen a hasára fordította, széttette lábait és mint egy vadállat, nyomta. A lány hiába sikított, sírt, ordított torka szakadtából, a férfit nem érdekelte.
- Ááááá, neeeee, kérlek, neee, ezt... neee Aisa szökni akar, kérlek, neeee...
  Fabio megállt egy pillanatra. Nem gondolta volna, hogy egy lány képes így elszólni magát, nemcsak a szerelmet vallani...
- Mit mondtál? Te tetves kurva! - csatt, még egy pofon. - Mi az, hogy szökni akar? Tőlem nem szökik meg senki!!! Megértetted?
  Nina csak sírt, meg sem mert szólalni, remegett félelmében. Akkor dadogott valami igen-félét, mikor már a harmadik pofont kapta. A női szív titka, hogy miért nem tudja gyűlölni ilyenkor azt a férfit, akit szeret. Egy jól irányított ütés elég lenne ahhoz, hogy kiábránduljon, mégsem teszi, csak vakon szereti. Talán a félelemnek is van benne valami szerepe. Ez olyan dolog, ami sosem lesz tudományok témája.
  Fabio megelégelte a lányt, elege lett belőle, egyik pillanatról a másikra. Megfordult, kihúzott a kabátja zsebéből egy stukkert, és játszi egyszerűséggel lelőtte. Ráadásul mindez nem elég neki, Nina azonnal meghalt, magához nyúlt és minden mocskát ráverte az élettelen testre.
  Felöltözött, majd az embereihez fordult, keressék meg Aisát, hozzák elé.

Keserű szökés 2 +18 hetero

  Aznap este, amint visszatértek az utcájukba, Bennett már várta Aisát, Nina pedig szaladt Fabiohoz.
*
- Ben - Aisa felült az ágyon, a selyemtakarót maga elé tartotta -, döntöttem. Nem akarom folytatni ezt a cirkuszt.
  Bennett csillogó szemekkel nézett asszonykájára. Büszke volt rá, végre elkezdhetnék közös életüket. Feltámaszkodott erős karjaira, a takaró lecsúszott széles, edzett mellkasáról. Csodásan állt neki a fekete selyem, igazi kékvérű-típus, szíve csak Aisáé. Ha bemegy az edzőtermébe, nemcsak az dobta fel, hogy telis-tele van emberekkel, jó a hangulat, hanem az is, hogy Aisa körül forog minden gondolata. Most, amikor összeköltözhetnek... Bennett majd elszállt a boldogságtól.
- Mikor akarsz eljönni? - a férfi már eléggé kíváncsi volt ahhoz, hogy csak úgy kibukjanak belőle a szavak.
- Nemsokára. Nina is tud róla. Jó lenne, ha jönne, de tudom, hogy nem fog. Eddig mindenben együtt voltunk, de most elszakadunk egymástól.
  Aisa kezébe temette az arcát. Ben óvatosan átölelte, magához húzta a törékeny kis testet. Simogatta, dédelgette, amíg szerszáma újra éledezni kezdett...
  Aisa rögtön észrevette barátja reakcióját, letörölte könnyeit, majd odabújt hozzá.
- Nem bánod, ha most nem csináljuk? - nézett Benre kiskutyus-szemekkel.
- Miért?
- Csak együtt akarok veled lenni. Semmire nem akarok gondolni, csupán arra, hogy Te itt vagy nekem.
  A férfi keze felfedezőútra indult. Nézte a kék szemeket, a törékeny testet, simította a kecses derekat, a feszes feneket, jól bele is markolt. A lány felnyögött, lassan, érzékien... szexin. Bennettnek mindene égnek állt, képtelen volt elhinni, hogy már ennyi ideje az övé ez a lány... alig tudott betelni vele. Szerszáma folyton állt, legszívesebben egész nap verné saját magának.
  Most is ez a felemelő érzés járta át, farka bevetésre kész, annak ellenére, hogy fél órán belül ez lenne a második orgazmusa.
- Miért szeretsz ennyire? Hisz‘ csak egy olcsó kurva vagyok, te is tudod. - Aisa is elkezdte simogatni Bent, szemében a szenvedély tüze csillogott.
- Az én olcsó kurvám vagy! - Bennett vicsorogva mondta ki a szavakat, hasára forgította a lányt, majd ráfeküdt. Fenekéhez nyomta a farkát, közben apró csókokkal borította a nyakát, hátát, derekát. Két lába közé benyúlt, óvatosan megemelte, hogy a két feszes félgömb között megnyalhassa a finom szirmokat.
  Aisa csak nyögött, még soha, senki nem kényeztette őt ilyen nagyon. Hangosabban nyögött, amikor Ben két ujjal belécsúszott, majd lassan húzta ki és megint be.
- Senki nem fog hozzád érni, még nappal sem! Ha megtudom, akkor az a férfi fog leghamarabb meghalni! A lehető leghamarabb eljössz onnan!
  Aisa hátranézett szerelmére, szeme fátyolos volt a kéjtől. Látta, amint Ben ujjazza, simogatja a fenekét, csupán a szemükkel majd felfalták egymást.
  Aisa visszafordult a hátára, Bennett azonnal ráfeküdt. Mielőtt azonban beléhatolt volna, a lány eltolta magától.
- Holnap este eljövök onnan. Semmi nem érdekel, csak szabaduljak.
- Tudod, hogy itt van a helyed mellettem! Mindig készen van az életem, hogy veled éljem le.
  Csókkal zárták le egymás száját. Semmi szó, csak a tettek... Végigcsókolta szerelme testét, ha Aisa meg akart mozdulni, visszalökte az ágyra, az az este Bennett kényeztetéséből állt. Nyalta, falta, ujjazta, majd végre magáévá tette... újra és újra ugyanazon az éjjelen.
  Aisa az ölébe vonta Ben fejét, forró csókot lehelt rá, majd a faliórára nézett... fél hat... reggel. Rápillantott az ágy köré dobált ruhákra, amik szenvedélyüktől voltak mocskosak. Hányszor feküdt már ebben az ágyban, ám még sosem nézett úgy rá, mint most; ez lesz az otthona, ahol végre együtt élhet szerelmével, ahol még vadabb, tartalmasabb, élvezetesebb, meghittebb szeretkezésekben lesz része, ahol majd kicsi gyerekek szaladgálnak körülöttük, miközben ő vacsorát főz, Ben pedig hazajön a melóból fáradtan, meglazítja nyakkendőjét, szájon csókolja feleségét, leül az asztalhoz, lefekteti a gyerekeit és végül hatalmasat huncutkodnak. Gyönyörködtető ábránd, de igaz lesz! Ha nem is túl sokáig, csak addig, amíg bérel egy házat, vagy valami tető lesz a feje felett.